Ma.

Talán kaptam fizetést vagy mi. Mert mikor megérkeztem a kezembe nyomott J. egy borítékot, amibe egy papír volt az összeggel amit kaptam. Azt hiszem csak az első hétre szól, valószínű 18. án zárul a munkahónap, mert arra szól a papír csak.
Na majd kedden megnézem a bánkártyámon is..
Ma úgy is kicsaptam egy rakat pénzt az ablakon...buszjegyre s  babám fülére...xD

2 nap dögség következik..

Forog az agyam még mindig....

Telnek a napok.  Nem túl gyorsan ugyan, de elég gyorsan ahhoz, hogy egyre jobban sürgessen a döntésben. Ami tulajdonképpen megvan, ha csak valami nem változik drasztikusan.

Most már mindenképp úgy gondolom, hogy ha csak valami nagy dolog nem változik jó irányba, akkor megyek vissza au pair nek jövőtől. Csak hogy éljek egy kicsit, s ezúttal élvezzem is. Meguntam spórolni azért a jövőért amiről még semmit nem tudok.

Elméletileg Okt 29 én lesz egy interjúm, a CAB-nál, oszt meglássuk onnan hova alakulunk. Én szerettem volna ha hamarabb lett volna, és hamarabb jutok előre, mert így mlg akkor is ha bejutok, már csak 1 hónapom marad hátra, hogy dolgozzak. Max egy és fél. Na de mindegy, még amúgy sem biztos semmi.

Annyira nem tudom mi hogyan alakul mostanában, hogy meg is untam ezen gondolkodni. Egyáltalán nincs is értelme, hisz fogalmam sincs mit hoz a holnap.

Amúgy, A valamelyik munkatársa, mondott valami munkát, ami lehet lenne. Egyelőre csak azt tudjuk kb hol van, de az étterem nevét sem tudjuk. Valami bentlakásos felszolgálói munka. No, az olyanért nem rajongunk, viszont mivel live in, így csinálnánk egy drabig, ha úgy jönne össze. Viszont, semmit nem tudunk az egészéről. J Lol...na majd várjuk a híreket, ha lesznek egyáltalán.

Jelenleg itt tartok:

Ma írtam az egyik amerikai au pair ügynökségnek, hogy van-e esélyem jogsi nélkül kimenni oda. Nos, hát azt írta vissza a pasi, hogy elég nehéz lenne. Nem vagyok benne biztos, hogy meg akarom úgy próbálni, ha szinte esélytelen. Úgy nem szívesen fektetem bele a pénzt. Az oké, hogy csak akkor kell fizetni, ha már van a család, de viszont az előtt már meg kell legyenek az orvosi pappírok s minden..ami csak úgy pénzbe kerülne. Elég nehéz most így, mert én tényleg szívesen mennék. Ha még egyszer au pair leszek már, akkor jó lenne, ha legalább lenne egy pozitív oldala, látni egy új országot.

Így nem marad más hátra, de akkor Angliába kell legyek au pair ezek szerint. Az sem rossz, de jobban örvendtem volna egy újabb kihívásnak. Na mindegy, egyelőre szünetel ez a téma. Annak semmi haszna, hogy gyorsan letenni a vizsgát, mert hiába van vizsga meg ha semmi tapasztalat. Szerintem az épp olyan esélytelen lenne, mint most.

A heti beosztásunk a Subwaybe, siralmas. Én legközelebb szombaton megyek 12-3-ig, majd kedden 12-3-ig. :S E. Pl olyan szerencsés, hogy legutóbb múlt szombaton volt, és legközelebb pénteken megy.

Nekem az elmúlt héten mindössze 4 órám volt, neki meg 8. Hát azért az a 4 óra is számít már pluszba. Szinte alig éri meg már oda bemenni. Épp, hogy fedezi a busz költségeket.

Nagyon jó lenne ha a CAB nál mehetnék önkéntesnek. Be akartam vinni már ezen a héten a jelentkezési lapom, h ne legyen annyira megkésve a kezdésem, ha egyáltalán kezdhetek..de sajnos mivel csak szombaton megyek Didcotba, így nem tudom bevinni a héten, pedig azt írtam A.P nek, hogy a héten beviszem már. Így sajnos nem tudom, és mivel csak kedden megyek majd azután, így azon a héten biztos nem tudnék kezdeni. Ahh a francba. Pedig ha kezdhetek minél hamarabb kéne, hogy minél több tapasztalatom lehessen. :S

Félek, hogy mire elintézem az összes szart ami ezzel jár, arra már súroljuk Novembert, és akkor alig lesz már 1-1,5 hónap, hogy mehetek oda. Pedig az olyas fajta tapasztalat jól jön a továbbiakban. Habár mér kitudja. Már komolyan nem értek semmit. Már nem tudom, hogy mi vezetne tovább, és előbbre az életbe.

Úgy érzem csap kapkodok a kötelek után amik lógnak, és állandóan kicsúsznak a kezemből, vagy ha nem akkor kiderül róluk, hogy túl rövidek voltak, vagy túl gyengék, hogy megkapaszkodjak bennük.

Tudom, hogy au pairnek menni is csak menekülés az élet elől. Mert egyszerűen baszott félelmetes, hogy bumm nagy lettél s állj meg a lábadon. És igen én erős, kemény, szívós leány vagyok...de meddig?

Kár, hogy a régi blogomból kitöröltem pár bejegyzést, pedig most jó lett volna átolvasni.

Nézzük a jó oldalát. Ha au pair leszek újra, akkor újra lesz költő pénzem, és nem kell szálláson, kaján aggódjak. Ha au pair leszek újra, akkor úgy leszek au pair, hogy élvezzem is. Talán ez valójában nem kudarc kezdete, hanem egy lehetőség hogy jobban csináljam.

Szeretnék ha már au pair leszek, mint ez előtt is említettem valami tanfolyamra járni ha lehetne. Persze mindenképp Nagyváros közelében vagy nagyvárosban akarok maradni, és reptér távolságban. Szörnyű ha mikor menned kell haza, akkor sosem tudod, hogy jutsz el legalább a reptérig is.

Jelenleg úgy látom, hogy haza megyek Karácsonyra, és maradok, amíg  megkapom azt a baszott magyar állampolgárságot. Remélhetőleg addigra megjönne az a kék kártya is..de kitudja. Időközben meg családot keresek...ajh...ha most nem kéne az a magyar állampolgárság, vagy legalább nem pont most év vége-év elején lenne az eskü, akkor már most nézhetnénk családokat januári kezdéssel.

Angliában családot kapok. Ennyi tapasztalattal, és ilyen angollal nem lehet gond. Remélhetőleg.

És ha inden így marad, és au pair kell legyek még egyszer...akkor FUCK THIS SHIT  és úgy töltöm el azt az egy évet vagy mennyit, mintha milliomos lennék. Mert ha mindig arra várok, hogy gazdag legyek, s végre költhessem a pénzt nyugodtan amiért megdolgoztam...akkor lehet sosem élhetek úgy ahogy én szeretnék. Az is lehet itt mind spórolok, s kínlódok egy jobb életért, s holnap elcsap egy űrhajó vagy egy helikopter...vagy ilyesmi. S akkor mit ért nap végén az, hogy nem vettem meg azt az egy tábla csokit meg, hogy majd ne kelljen éhezzek a későbbiekben?

Au pair voltam, és az helyett hogy utazgattam volna mindenfelé, meg shoppppppingoltam volna, ahogy egyesek mondják, én spóroltam, és sajnáltam magamtól a pénzt. Kurvára bánom. Mert a legboldogabb akkor voltam, amikor néha utaztam és megnéztem valami szépet. Mi értelme van egy másik országba lakni, ha nem is látom?

CAB

Nos, ma voltam bent a CAB-nál. Beszéltem A.P. vel és azt mondta, hogy nekik hétfőn 1-4 meg pénteken 1-4 közt lenne szükségük ott Didcotba valakire. Ki kell töltsek valami pappírokat, majd vissza vinni neki.
Jó lenne ha sikerülne, mert habár nem fizetős, jól jönne tapasztalatként. A sbuwaybe meg úgy is azt mondták vállalhatunk mellettük munkát, és ők flexibilisek lesznek.
Amúgy ma 12-2 ig voltam 3 helyett, mert nem voltak sokan. Megismerkedtem J. vel (lengyel csaj) hát szerintem elég sapka..na mindegy.
Egyelőre nem tudom mikor kell még menni a héten, majd holnap kel felhívni őket. A fizetésről egyelőre semmi hír.

D. írta, hogy kaptak egy okiratot az eskütételkor, ami bizonyítja, hogy magyar állampolgár vagy. De még azóta sem kapta meg a keresztlevelet...Na meglátjuk mi lesz majd velünk..

Ötletek

Néha nap olyan negatívan látok mindent. Pl mostanában állandóan. Elfeledkeztem a B tervről. Pedig úgy indultam ennek az egész nagy munkavállalásnak, lakás bérlésnek, hogy ha nem jön össze, akkor előveszem a B tervet. Vagyis, hogy au pair leszek megint. Mostanában nagyon ezt fontolgatom. Valahogy megoldani, h újra az legyek. Akkor legalább lenne valamiféle szabadságom az életbe, és akaratom. Így nincs. Így még annyi keresetem sincs, hogy legalább megéngedhessem magamnak, hogy újra táncolni menjek. Mikor tegnap A. Ment party-ra, annyira irigyeltem, Annyira mentem volna vele. És valószínű ha nem lennék lelkileg haragba azzal a csapattal, mentem volna is. De vannak dolgok amiket nem tok lenyelni, s nem is fogok..valószínűleg soha.

Lényeg ami lényeg, legszívesebben ügynökséggel mennék, és lennék au pair. Akkor legalább lenne egy halvány esély, hogy a család nem tartozik a Maffiába vagy valami..Lenne több esély arra, hogy nem leszek kihasználva. Persze, ez hülyeség. Én voltam már au pair ügynökség által, és kb szart sem ért. Kb szarabb helyzetben voltam, mint az nélkül másodszor. De legalább az apuka nem kérdezte meg hogy nem-e szeretném mélyíteni a kapcsolatunkat, mint P. (lehet nem is mondtam neked ezt anyuka?!)

Egyszerűen borzasztóan hiányzik az, hogy még egy kicsit gondtalan legyek. Ha még egyszer au pair lehetnék, nem spórolnék annyit a pénzen mint első két alkalommal. Ha még egyszer au pair lehetnék, akkor nem maradnék csak azért a házba, az helyett hogy utaznék...csak azért hogy ne fogyjon el a pénz. Ha még egyszer au pair lehetnék, megvenném azt a tábla csokit, ha kívánom. Nem spórolnék.

Igen, mindennek van egy célja s értelme az életbe. Egy jü kis tanulságg mindenből levonható egy idő után. Pl most levonhatom, hogy lett volna alkalmam boldog lenni, míg au pair voltam. Boldog és gondtalan. Helyette én azt választottam, hogy aggódjak a jövömen, és panaszkodjak a jelenemre. Ha akkor tudom, hogy lesz egy olyan időszak is, amikor hozzá képest az au pair élet csodásnak tűnik, akkor élveztem volna...és nem szomorkodtam volna állandóan. Most meg ha arra gondolok, hogy lehet ezt az időszakot is kéne élvezzem, mert lehet jön egy ennél szarabb is...hát mit mondjak? Akkor élvezzem ezt is, igaz? Már így is rohadt szerencsés voltam, hogy van egy olyan barátom mint A. Mert ha ő nem lenne, akkor most ln nem tudnám hol lennék...hol laknék??

Szívesen vissza mennék jelenleg au pair-nek. Akár csak fél évre is. Csak azért, hogy még egy kicsit élvezhessem a gondtalanságot.

A hajó munka nekem nem hiszem menne...ha tudnám annyit keresnék vele ami elegendő otthon egy garzonra, még igen..de így? Kevesebbet keresnék, mint itt minimál bért kapnék egy hónap alatt...Pedig azok a tájak nagyon vonzanak. Én nem tudok egy helyben lakni. Nekem muszáj tájakat látni, s új embereket megismerni. Milyen munka való nekem akkor? Ki tudja a választ?

Néha legszívesebben venném az összegyűjtött pénzem, és mind elkölteném, mind elutazgatnám, és bejárnék gyönyörű tájakat. Néha elmennék au pair-nek egy új országba...Éngem annyira vonz az új. Nekem nem megy a letelepedés.  Szívesen mennék  USA-ba au pair-nek. Ha nem kéne az a hülye jogsi oda...akkor már most jelentkeznék. Nekem muszáj lássak új országokat. Mit csináljak??

Mennék Spanyolba is au pair nek, de ott olyan dög meleg van, én azt nem bírnám. Na meg ott jóval kevesebb az au pair fizetés..:S Nem tom...

Tegnap, felhívtak a CAB-tól. (Citizen Advice Bureau) Hétfőn be kell menjek, és akkor megbeszéljük a dolgokat. Ugyan is jelentkeztem oda, önkéntes titkári munkára. Persze ezért fizetést nem kapnék, de tapasztalatnak milyen jó is lenne. Persze ez még attól függ kb miből is állna ott a munka, milyen napokon, és hogyan. Azt már tudom, hogy Walingford-ba lenne ha jól emlékszem, és talán keddenként....de nem vagyok biztos benne. Azt viszont tudom, hogy az utazás fizetve lenne nekem általuk. J Igen, elvállalnám ezt mivel, hogy ha úgy sem kerül semmibe, a Subwaybe meg úgy is csak heti 8 órát ha kapok, akkor 1 napot tudnék szánni erre az önkéntes munkára, főleg ha azt mondják, hogy hasznát venném ennek a titkári tapasztaltnak. J

Még egy valami amire gondoltam. Arra gondoltam, talán ha au pair lennék újra, akkor csinálnék szívesen valami tanfolyamot. Valami marketing, vagy könyvelés tanfolyamot. Valamit, aminek hasznát venném. Végül is akkor lenne pénzem rá. Időm is annyi lenne, mert elméletileg a család köteles időt adni, hogy járhassak angol tanfolyamra. Persze én nem arra járnék..arra nekem már nincs szükségem...viszont egy másik tanfolyam jól jönne. Főleg ha kapok diplomát róla, akkor az már lehet használható lenne.

Ki mit gondol az ötleteimről?

Ohh, annyira nem tudom...

Igazán nem tudom érdemes-e bevállalni a hajós munkát. Hogy mennyi év alatt lehetne annyit keresni vele, hogy otthon lakást lehessen belőle venni...s ilyenek. Próbálok utána érdeklődi a neten, de nem járok sok sikerrel...
Ha pl nem sokkal keresnék többet vele, mint itt Au pair-ként, akkor nem hiszem bevallanám. Nem mindegy, hogy napi 5 órára, meg heti 5 napra kapsz hónaponta 400 fontot, vagy napi 12 órára, heti 7 napra hónaponta kapsz 700 fontot...igen tudom az majdnem a duplája..de megéri?
Jézus de nehéz dönteni..

Ma a munka amúgy jó volt. Nekem nem kellett túlórázzak. E pl tegnap 2 órát túlórázott..

Unom az egészet...ki akarok szállni..:S

Gondolatok a parton...

Nos, egyelőre így állunk.

November végéig keresek munkát, s ha akkor nincs,, akkor újra neki lendülök az au pair-ségnek. Na nem azért, mert hú de nagy kedvem van gyerekekkel lenni, de hát, jelenleg nem látok esélyt arra, hogy lesz rendes munka.

Annyira belefáradtam már abba, hogy semmi biztos nincs fölöttem. Nem tudom meddig lesz munkám a Subway-be, hogy mennyi fizetést kapok, és mikor egyáltalán. Még így is hogy másnál lakunk ingyen, nagyon sok volt Szeptemberre a kiadásom, pedig "csak" reggelit s ebédet kellett állni magamnak. Na meg az utazást Didcot-ba, meg ilyenek, ami máris rengetegbe kerül. Ha most albérletbe laknánk, tuti nem tudnám magamat fenntartani hosszútávon.

Az van, hogy én már Januárba mikor erről beszéltünk, h akarnánk bérelni, s munkát kapni itt....hármunk közül én voltam az egyetlen,a ki egyből kijelentette: bérelni kurva drága lesz, és munkát nem fogunk egyből kapni. Persze le voltam hurrogva. Persze, hogy igazam volt. De hát sokat számít ki honnan jön, és mennyi szarral nézett már szembe, ahhoz hogy tudja, a kerítés nincs kolbászból. Végül egyikünk nem jött, így ketten maradtunk.

Tegnap az asztalnál ülve, megkérdeztem: "E. hogy lesz?"

A válasz egyértelműnek tűnt.  Ő is azt tervezte, hogy Novemberig keres, majd újra ópernek áll be. Én azt már tudom, hogy ha ő meggondolja magát, még akkor is azt fogom dönteni majd Novemberbe, amit én helyesnek látok. Nem látom értelmét már annak, hogy egymást lekössük, és hátráltassuk. Egyszer úgy is szétmegy az életünk, szal miért nem most? Így már lassan a barátságunk sínyli a sok feszültséget amit a körülöttünk lévő élet okoz....na meg a rengeteg sok különbség ami kettőnk közt van...különbség aközött, ahogy felnőttünk.

Még az is megfordult a fejembe, lehet elmennék hajóra dolgozni. Tudom nehéz meló...de abból nekem már volt tapasztalatom. Kéne róla sok infót összegyűjtsek...Legalább tudom, hogy azzal a melóval, lehetne pénzt gyűjteni. Legalább is gondolom.

Még az is megfordult a fejembe, mennék más országba au pair-nek. De kitudja...

Egyelőre semmi sem biztos, és nincs eldöntve. Minden attól függ az elkövetkező 2 hónapban, hogy alakul az életem, a munkám.

Ha így marad, akkor valószínű december végén haza mennék, maradnék amíg megkapom azt a rohadt magyar állampolgárságit, és akkor majd vissza jönnék au pair-nek talán, és csinálnám úgy kb július közepéig...

De hát itt minden csak elmélet egyelőre...

Sajnos nagyon nehéz tudni, melyik a helyes út...