Gondolatok a parton...

Nos, egyelőre így állunk.

November végéig keresek munkát, s ha akkor nincs,, akkor újra neki lendülök az au pair-ségnek. Na nem azért, mert hú de nagy kedvem van gyerekekkel lenni, de hát, jelenleg nem látok esélyt arra, hogy lesz rendes munka.

Annyira belefáradtam már abba, hogy semmi biztos nincs fölöttem. Nem tudom meddig lesz munkám a Subway-be, hogy mennyi fizetést kapok, és mikor egyáltalán. Még így is hogy másnál lakunk ingyen, nagyon sok volt Szeptemberre a kiadásom, pedig "csak" reggelit s ebédet kellett állni magamnak. Na meg az utazást Didcot-ba, meg ilyenek, ami máris rengetegbe kerül. Ha most albérletbe laknánk, tuti nem tudnám magamat fenntartani hosszútávon.

Az van, hogy én már Januárba mikor erről beszéltünk, h akarnánk bérelni, s munkát kapni itt....hármunk közül én voltam az egyetlen,a ki egyből kijelentette: bérelni kurva drága lesz, és munkát nem fogunk egyből kapni. Persze le voltam hurrogva. Persze, hogy igazam volt. De hát sokat számít ki honnan jön, és mennyi szarral nézett már szembe, ahhoz hogy tudja, a kerítés nincs kolbászból. Végül egyikünk nem jött, így ketten maradtunk.

Tegnap az asztalnál ülve, megkérdeztem: "E. hogy lesz?"

A válasz egyértelműnek tűnt.  Ő is azt tervezte, hogy Novemberig keres, majd újra ópernek áll be. Én azt már tudom, hogy ha ő meggondolja magát, még akkor is azt fogom dönteni majd Novemberbe, amit én helyesnek látok. Nem látom értelmét már annak, hogy egymást lekössük, és hátráltassuk. Egyszer úgy is szétmegy az életünk, szal miért nem most? Így már lassan a barátságunk sínyli a sok feszültséget amit a körülöttünk lévő élet okoz....na meg a rengeteg sok különbség ami kettőnk közt van...különbség aközött, ahogy felnőttünk.

Még az is megfordult a fejembe, lehet elmennék hajóra dolgozni. Tudom nehéz meló...de abból nekem már volt tapasztalatom. Kéne róla sok infót összegyűjtsek...Legalább tudom, hogy azzal a melóval, lehetne pénzt gyűjteni. Legalább is gondolom.

Még az is megfordult a fejembe, mennék más országba au pair-nek. De kitudja...

Egyelőre semmi sem biztos, és nincs eldöntve. Minden attól függ az elkövetkező 2 hónapban, hogy alakul az életem, a munkám.

Ha így marad, akkor valószínű december végén haza mennék, maradnék amíg megkapom azt a rohadt magyar állampolgárságit, és akkor majd vissza jönnék au pair-nek talán, és csinálnám úgy kb július közepéig...

De hát itt minden csak elmélet egyelőre...

Sajnos nagyon nehéz tudni, melyik a helyes út...