A család egy hét
után elúszott, vele a munkám, a bevételem, a reményem és ezzel PONTOT tettem az
au pairségre. Soha többé nem leszek au pair.
Írni sem akarok
róla, h mennyire megszívtam. Ezen nincs amit köbözni. A lényeg az, akik szeretnek,
s akiket érdekeltem, velem voltak és mellém álltak, akik meg szartak rám, azok
mindig szarni is fognak. :S
Mik a tervek?
Minek írnám ide
le? Akit érdekel, az tudja, vagy megkérdi.
Most nagyon
haragszom RÁD, és te tudod a legjobban, hogy miért.
"Az idő mindent megold, ez
jut mindig eszünkbe, de NEM, ő sem
cselekedhet helyetted, akkor tetted jól, ha sorsod kezedbe vetted."
Igazad van!
VálaszTörlésSzeretlek
Zsu.