Hét 8.

A héten két dolgot is megkaptam amire vártam. Az egyik a lakcímkártyám másik meg a kék kártyám a Home Office-tól. Nagyon örvendtem mindkettőnek.

Pénteken utoljára voltam a charity shop-ba, ahol nagyon jól telt. Jól esett látni, h hiányozni fogok nekik. Szerettek ott engem. Mondták ha jövök, látogassam meg őket mindenképpen. Kaptam 5 fontért egy közepes méretű bőröndöt, pont akkorát amekkora kellett. Csuda jó, mert rendes üzletbe legalább 15 font lett volna. Minimum...:D Szerencsé vagyok.

Szombaton találkoztam E vel és G vel. Úgy volt 1 re jönnek be,  majd végül 3 ra értek be. Így csak kb 1 óránk volt együtt és már mentek is haza. A busz amivel jöttem volna haza, lerobbant..és egy órát kuksoltam a buszon.

Mikor haza érten, az a hír várt, h Bogyó cicám beteg és műtik. Kb darabokra hulltam szét. Állandóan sírtam. A. vigasztalt. Egész éjjel 4 órát aludtam azt sem mélyen. Éjjel 4 kor felébredtem és vártam teljen az idő, legyen reggel otthon és írjanak hazulról, hogy mi van Bogyóval. Mind ez mellett keményen meghűltem, így kb fulladtam meg. 

Vasárnap reggel kaptam az üzit, hogy jól van Bogyóka és a doki szerint rendbe jön már. Megkönnyebbültem.

Délbe A bevitt Didcotba, ahol vettem gyógyszert, mert elfelejtettem Szombaton. Haza jöttünk, megebédeltünk, és vártam teljen az idő.

4 után indultunk el Hatfieldbe, ahol az új host családom várt rám.

Egész könnyen megkaptuk a házat, ami mellesleg hatalmas.

Kedvesen fogadtak, ami majd szépen lassan el is múlt..mert ahogy A kitette a lábát a házból, kb a szülők úgy beszéltek velem mintha fogyatékos lennék..:S Nem akarok rossz hatást kelteni róluk..de igazán hiányoltam azt, hogy érdeklődjenek felőlem és érezzem, h szeretettel fogadtak, mintsem hogy egyből neki állt anyuka szöktetni, h menjek nézzem hogy kell fürdetni a gyerekeket.

Mit számított, h a szombati éjszaka után kb estem össze a fáradtságtól, plusz még jól meg is vagyok hűlve. "Majd kicsomagolsz később, most kell tanulj" hangzott el az ige és máris úton voltam felfele nézni, ahogy fürdeti a gyerekeket és készíti lefektetni..

Majd vacsoráztunk, közbe hozzám sem szóltak jóformán. De ne is csodálkozzak, mert egymáshoz sem, kb anyuka és apuka utálja egymást abból amit eddig láttam, és a gyereket dísznek tartják.

Anyuka munka mániás, állandóan dolgozik, apuka is. A családjaikkal nem tartják szinte egyáltalán a kapcsolatot.. 

Említette apuka, hogy ők vagyis mi 3 an későn fogunk enni, 8 után..de én meg is mondtam, h az nekem nem oké, és valószínű inkább a gyerekkel ennék. Köszi, nincs kedvem dolgozni 7-ig, majd segíteni megteríteni, vacsit csinálni, enni, majd elmosogatni s elpakolni s minden nap 9 kor végezni. Gondolom ha családtag vagyok, akkor jogom van ehhez, habár apuka tegnap megemlítette, h nem szeretné h azt higgyem ez egy hotel. Na me.

A szobám az amúgy szép és jó. Van elég hely ahova a ruháimat tegyem és jó meleg is a szoba. Nem mellesleg van végre korlátlan netem..:D

A ház tényleg nagyon nagy. Anyuka rendelője is a házban van...remélem azt is nem én takarítom majd.

9 körül bejöttem a szobámba, kicsit tettem vettem, majd ágyba. Sajnos éjjel megébredtem arra h kb halok meg olyan szarul vok a  hűléstől..

Hét 7.

Hétfőn semmi nem tőrtént, de úgy egyáltalán.

Kedden vártam a család végre írjon valami emailt, csak hogy tudjam minden rendben és nem gondolták meg magukat. De nem jött email. Így egész nap idegeskedtem. Viszont hívott a HO, hogy küldjem el a lila kártyám nekik, mert már nem lesz rá szükségem. Remélem ez azt jelenti, hogy megkapom a kéket.

Szerdán végre jött levél a családtól. Megkönnyebbültem.

Csütörtökön hírt kaptunk a MÁ-tól, hogy érkezik a lakcímkártyánk. Hurrá!

Pénteken a charity shop-ba dolgoztam.  Szóltam nekik, hogy még csak egyszer jövök. Nem volt E. Elragadtatva. Az a nő nekem egyáltalán nem szimpi. Nagyon Shani-ra emlékeztet..

Szombaton kaptam egyik app-tól levelet, hogy nem jutottam be. Valami fodrász app lett volna. Már úgy is lényegtelen...

E akart találkozni Oxfordba. Persze, most is ő várja el, hogy én menjek Oxfordba, a körülmények ellenére...Meg sem fordul a fejébe, hogy talán ő is pont úgy jöhetne. :S

Vasárnap nem csináltam egész nap semmit. Délbe egyet sétáltam és annyi. E vissza írt, h neki NECCES bejönni Abingdonba. Akkor maradjon otthon. Bocs elfejtettem, hogy ő természetesnek veszi, hogy minden és mindenki csak ő érte van.

Jövő héten ilyenkor, már a családdal leszek!

Hét 6.

Hétfőn nem sok történt. Megint eltört a mécses, és egyet bőgtem. Majd lenyugodtam. Már nem is tudom mi volt az oka, azon kívül, hogy annyira szeretnék otthon lenni...:S De még nem lehet.

Reggel egy levél várt a Londoni családtól, h még minidig akarnak találkozni velem, és menjek el interjúra. Mikor megláttam, milyen drága a vonatjegy 60 font körül, akkor teljesen kiakadtam, hogy azt akarják dobjak ki az ablakon annyi pénzt, csak azért hogy lehet a végén nem is kellek nekik. Én úgy érzem, ha igazán akarnak, akkor ezért ők is kéne tegyenek, ők is kéne befektessenek ebbe, nem csak én. Ha már most én vagyok az egyetlen, aki építi a házat, akkor mi lesz később?

Így meg is írtam nekik, hogy azért kicsit aggódok, hogy mennyibe kerül nekem ez. Végül abba maradtunk, hogy kedden 3 kor egyet Skypolunk és onnan meglássuk mi lesz.

Nem tetszik az anyuka viselkedése, mert alig ír vissza, én próbálok barátságos lenni, ő meg jég hideg és barátságtalan. Nem tudom, akarok-e én valakivel 1 évig  együtt élni, aki már most alig próbál barátkozni, meg sem próbál kedves lenni. Sztem én nekik csak szamár vagyok, de már megvan a ló. Ezért nem is ragaszkodnak hozzám annyira és nem is próbálnak megkapni. Ha kellenék, akkor írnának többet. Nem akarok áldozatot hozni olyanért, aki már most nem tetszik.

Este A látta rajtam eléggé el vagyok keseredve, és vigasztalt, h ne adjam fel, tudja hogy nehéz de ne legyek túl szomorú. Jól esett, hogy végre kicsit mellém állt.

Kedden, felhívtam a Subway-t de nem kaptam semmi konkrét választ. Vigyem be a CV-t azt mondták.  Nem veszítek rajta...

Úgy volt skypolok a londonival, de guess what, 10 percet vártam rá, majd kaptam egy levelt, h nem megy a skype-ja..Így nem tudom mikor beszélünk végre...

Az ügynökségtől olyan család ajánltatot kaptam, hogy beszélni is rossz róla. Ha fizetnék értük, akkor most nagyon ideges lennék..

Szerdán egy újabb nap volt amikor megint semmire sem haladtam. Hiába vártam levélre családoktól, vagy az App munkától, semmi nem jött. A londoni családtól nem jött semmi válasz, hogy mikor akarnak beszélni skypon, szerintem nagyon komolytalanok, és nagyon szépet kéne alakítsanak, hogy én akarjak hozzájuk menni...

Írtam a Subwaynak is emailt, h érdeklődjek még a munkáról, de nekik olyan kéne aki tud zárni, és azt rám nem merik bízni, mert teljesen egyedül lennék esténként 4 órát...Szal erről ennyit.

Csütörtökön, a Londoni család írt, h mást kaptak. Szépek. Nem hiába húzták annyit az időt.

Más családok nem nagyon vannak kilátásba, csak olyanok, amelyik vállt két levelet, majd többet nem ír.

Megint megyek le a lejtőn. Csúszok.

Hívott egy Oxfordi család, vasárnapon talizni akarnak. De furák...Nem tudom..

Este kaptam emailt a Hatfield-i családtól, hogy akarnak skypolni. Skypoltunk, rendesnek tűntek, nem igazán volt semmi kivetni valóm abba amit elmondtak.

Pénteken láttam, hogy írt a Hatfield-i család, h éngem választottak.

Napközbe dolgozni voltam a charity shop ba, küszködtem a gondolattal, h elhiggyem h van munkám. Nehéz elhinni míg nem vok tényleg ott.

Rátaláltam a KÖNYVTOLVAJ könyvre!! Csak 99 p volt, szal 5 lej sem!!! Happy vok!

Szombaton Oxfordba mentem talizni a csajokkal.  Szerencsére A. Bevitt Oxford, Park and Ride-ig tütűvel, így csa a központig kellett buszozzak. Nagyon korán benn voltam, már 9 előtt..A többiek meg csak 1 körül értek be. Ha nem esett volna az eső,  akkor jó is lett volna mert akkor tudtam volna kicsit sétálni szeretett Oxfordomba, de így sajnos nem jött össze.

Eleinte csak 4 en voltunk, G, E, E és Én. Egyet beültünk a Costa-ba, ahol G fizetett nekem tésztát s kakaót. Jó volt! Majd később beültünk a Swan and Castle-be, ahol majd csatlakozott hozzánk még 4 csaj s egy pasi..aki nem tom mit keresett ott, mert ez csajos nap volt.

Ott voltunk kb 10 ig, vacsiztunk is ott. Ismét G. fizette a vacsit nekem, mivel...Szintén ő pótolt 10 fontot nekem az utazásomba be Oxfordba..szal ezért nagyon hálás vok. Persze majd vissza fizetem, egyszer biztosan.

Volt b 11 mire haza értünk. Előtte még a Tuskóba is elmentünk vásárolni másnapra kaját.

Megnéztünk egy filmet, majd ágyba bújtunk.

Vasárnap, elég korán felkeltünk, megreggeliztünk, megnéztünk két filmet is, ebéd majd jöttünk haza.

Jól telt a hétvége összességben.

A család iránt is pozitívan érzek. Minden rendben van. Úgy tűnik legalább is.

Örvendek neki! Ja, és szombaton véletlenül összefutottam C-al..Omigod...:)

Hét 5.

Hét 5.

Hétfőn felhívott az egyik apprenticeship iroda, és végre meg volt az első interjúm velük. Ez egyelőre csak az oktatóval volt, és ezután dől el tovább jutok-e. Az oktató nagyon rendes volt, eljött ide a faluba hogy talizzon velem. Elmentünk egy pub-ba, ahol egyet ittunk xD Meg vett mini csoki tojlikat is…lol. Én kitöltöttem egy angol tesztet, hogy felmérjék az angol tudásom. Elég fura teszt volt…nem volt nehéz, csak 12 kérdés. Kicsit beszéltünk a dolgokról, majd mentünk is. Haza hozott..lol. J Nagyon édi pasi volt, legszívesebben rá másztam volna. Megmaradt a csoki tojásból, s azt mondta vigyem el, tegyem be a zsebembe..xD lol…ezen hazáig kacagtam.

Délután beszéltem egy családdal, akik Londonba laknak. Szimpiknek tűntek, egy két dolgot leszámítva. Akarnak interjút, de azóta nem írtak.  Szal ez valószínű elúszott.

Kedden vártam hátha a család még is ír, de nem írt, pedig elolvasta a levelem, mert mutatta az oldal.

Az interjús pasi sem írt vissza, szal most már megint nem tom hányadán állok.

Nem hívtam fel a Szabóvajat, pedig azt terveztem. Vártam, hátha kapok jobb híreket…

Egyéb semmi nem történt. Minden a régi, az unalmas, a várakozás. Csak remélni tudom ez a sok várakozásnak lesz eredménye.

Ha megkapnám ezt az App munkát, valszeg ki akarnék innen költözni, még akkor is ha az pénz veszteséggel jár. Nem  akarom ide lekötni magam A.-hoz egy évre vagy többre. Előbb vagy utóbb úgy is saját magamnak kell feltartsam magam…Nincs értelme, mert ha ide felvennének, akkor nem csak egy évre akarnának ha minden jól megy. Tehát mindegy, hogy már most kiköltöznék vagy csak egy év múlva.

Szerdán kaptam egy email attól a host családtól akik London-ba laknak. Szeretnének talizni, de az időpontok sehogy sem jók. A reggel 10 óra nekem túl korai mert nem érnék addig be, az este 5 meg túl késő, mert akkor a haza úttal lenne bajom...:S Egyelőre abba maradtunk, hogy valahogy megoldjuk bármelyik nap napközben és ha tetszünk egymásnak, akkor majd a férjével skypon beszélek, mert ő napközben nem lenne otthon.

Nem tudom a Szabóvajjal mit csináljak. Tudom, hogy jól jönne az extra pénz, amíg egyéb bejön, de nem hiszem, hogy adnának úgy munkát, hogy akármikor leléphetek...

Megkaptam B. -től a levelet, amit a HO-nak kellene elküldjek, ha kérik, de helytelenül írta a nevem és egyebeket is.Szerencsére azt mondta újra írja.

Csütörtökön, semmi érdekes nem történt. Munkát kerestem, vártam, de mind hiába. Sajnos nagyon szar így, hogy ennyire nem látom jelenleg, hogy mi a következő lépés.

Válaszolt az App interjús a levelemre, azt írta, hogy hétfőn találkozik a munkáltatóval és adja oda az angol tesztem. Reménykedek, akkor már tud többet mondani.

Persze, az au pair munkával jönne a „biztonság” mert akkor lenne amit egyek és ahol lakjak biztosra. Habár tudjuk ASS után, hogy kb ez mennyire igaz. Viszont, ha megkapnám ezt az App munkát, akkor lenne esélyem arra, hogy kimozduljak ebből az ördögi körből, lenne esély arra, hogy legyen rendes munkám...

Pénteken, mentem dolgozni a charity shop-ba. 10-5 ig voltam. Nagyon jól telt. Olyan jó érzés kicsit kimozdulni és csinálni valamit. Nagyon pozitívak ott, és ez segít sokat. Kicsit elfelejtem a gondjaim.

Ebédszünetem is van, így el tudok menni a könyvtárba, meg minden.

Voltam a kasszán, meg segítettem szortírozni is az adományokat. Még a bankba is elküldtek, ami annyira meglepett. Olyan fura, hogy megbíznak bennem feltétel nélkül. Ez nagyon jól esik.

Voltam egy lengyel boltban, ahol egy csomó termék van ami otthon is! Láttam Teddy szukot is, de valami egyébnek nevezik...Majd szeretnék venni. Szeretnék ott venni egy két dolgot. Csak ne félteném ennyire a pénzt. Lehet ezért vagyok itt ahol vagyok. Hogy megtanuljam, hogy ne féltsem ennyire költeni...Talán ez a lecke...

Mikor haza jöttem, láttam hogy megjött a levél B-től. Ezúttal mindent helyesen írt, így ha kell a HO nak ez a levél, el tom küldeni.

Kár, hogy nem tudtam már akkor küldeni el. Kíváncsi vagyok mikor jön meg a levél, és hogy egyáltalán erre a címre jön-e. Elméletileg megváltoztattam, csak természetesen már elképzeltem szokásom szerint, hogy biztos rossz címet adtam meg. No comment..

Szombaton, újra vártam az értesítsetek a családoktól. Pénteken küldtem háromnak is, de sajnos egyik sem jelölt vissza. Nem tom mi a baj a profilommal. Van tapasztalatom, jó az angolom, tudok refferenciát adni, itt lakok Angliába. Mi a fucking baj van?

Most csak az tudom tenni, hogy várok hétfőig, és reménykedek, hogy hátha addigra kicsit többet tudok.

Vasárnap sem történt semmi lényeges. Sajnos az a család Londonból azóta nem jelentkezett. Pedig én írtam nekik, megnyitották a levelem, mégsem jött válasz. Akkor erről ennyit, gondolom?!

Már majdnem 1 hónapja itt vok...semmi nélkül...

Marad a remény, hogy jövő héten jobb lesz, hogy beindul valami. Hátha a HO elküldi a kék kártyám..

Holnap majd jobb lesz, a remény él bennem...

Hét 4.

Hétfőn sok nem történt. Főleg nem az aminek kellett volna. Ugyanis az interjú nem jött össze a hó miatt. Kaptam egy másik hívást egy ovodai apprentice-től, de még nem jeleztek azóta vissza.

Jah, egy pozitív: Megkaptam a VISA kártyám.

Kedden, nem történt semmi különös azon kívül, hogy úsztam a depressziós hangulatban.

Szar minden este úgy feküdni le, h még mindig nem tart előbbre az életem. Szar, hogy ahányszor az ágyamban fekszek, valahogy mindig azt hiszem otthon vagyok. Ahányszor hallok egy kis zörgetést a konyhából hirtelen mindig azt hiszem anyuka az, reggel ugyan úgy. Ha hallom valahol csukódni az ajtót, vagy h zaj jön fel a konyhából mindig úgy megörvendek. Néha-néha hallom is hogy ez anyu, vagy ez apu..s akkor megüt a felismerés, hogy nem vagyok otthon. Hogy egyedül vagyok.

Sosem éreztem még ilyen szarul magma. Valószínűleg nagy szerepet játszik az, hogy nagyon magma alatt vagyok és nagyon félek. Egyszerűen nem látok lassan a félelemtől.

Szar érzés, hogy minden nap sírhatnékom van. Biztonságot akarok!

Szerdán, szar napom volt. Egy újabb nap amikor nagy lelkierő kellett, h ne bántsam magam.

Itt járt E. és elvitte a csomagjait. Épp összefutott a ház előtt A val, akitől rákérdett, h mennyit fizessünk. Nem tom mibe egyeztek ők meg, mert én nem voltam kint. De majd A bejött és hirtelen rám kérdett a semmiből, h akkor MENNYIT FIZETEK??

Nem tom ezt miért nem ő dönti el? Miért éngem stresszel vele? Ő kell tudja mennyi pluszba kerültünk neki. Különben is,  mondta h ne aggódjak a pénzen, hanem nyugodtan keressek innen munkát.

Nem igazán esik jól, h fizessek rendes lakbért egy jéghideg szobáért, ahol 14 fokban alszok. Nem tartom igazságosnak, hogy fizessek a kajáért, mivel ha fizetek akkor akarom, h beleszólásom legyen, és ne azt keljen egyem amit elém tesz.

Ezen, egy szó mint száz, úgy felidegeltem magam, hogy kb fél órán keresztül hangosan sírtam. Félek. Franc egyen felnövést!

Délután hívott még egy apprentice iroda, ez is Milton Park-ba van.  Várom, hátha behívnak interjúra.

Csütörtök: E vissza írt a levelemre, amibe kérdezte, h mégis mit mondott ő A nak a fizetésről. Neki azt mondta, h beszélje meg velem, és elér akkor fizetnie mikor én is elmegyek. Oké, de ha én elvállalok egy appreneticship munkát, lehet, h itt kell vele legyek egy évig. Ezt elvállalja? Ha ajánlatot kapok, mindenképp meg kell ezt A val beszéljem.

Pénteken mentem dolgozni a charity shop ba. Jó volt. Kaptam ebédszünetet is, szal legalább be tudtam mennia  könyvtárba meg ilyenek.

Mikor haza értem várt a levél a Home Office-tól csak sajnos nem az amire számítottam- Ugyan is kell nekik egy levél B-től hogy nekem volt náluk két nap szabad napom minden héten.  Sajnos a levél túl későre jutott el hozzám a cím változtatás miatt, így nem 29. ig lehetetlen lett volna majdnem, hogy B elküldje nekem a levelet én meg továbbítsam nekik. Fogtam magam írtam kézzel egy levelet a Home Office-nak, elmagyaráztam a problémámat és szombaton fel is adtam. Reménykedve, hogy megértik. Írtam B nek is sms-t, hogy küldje nekem el azt a levelet, így ha a HO még is kérné akkor el tom küldeni nekik.

Vasárnap elég unalmas napnak indult, de majd végül taliztam egy régi salsa társammal D-vel. Értem jött kocsival, elmentünk hozzá és megnéztünk 2 filmet. Jól telt. Amióta vissza jöttem ez volt az első alkalom, hogy kicsit szórakoztam és lazítottam.

Kaptame gy sms-t B. től hogy feladta a levelet.

Nagyon reménykedek benne, hogy azért a HO megadja a kék kártyám s nem baszakodik..:S

Jah, írtam J- nek a Szabóvajba, hogy van-e munkalehetőség most..